Általános Hitel és Finanszírozási Zrt.
Nyitóoldal » Lexikon

Lexikon

Elidegenítési és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti

Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít

Közös tulajdon
Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Óvadék
Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Az óvadékot a jogosult csak a követelés kielégítésére használhatja fel. Az óvadék visszajár, ha az alapjául szolgáló szerződés megszűnt. Az ?ltalános Hitel és Finanszírozási ZRt. követelései biztosítására hat havi törlesztő részlettel megegyező összegű óvadékkal csökkenti a folyósítható hitel összegét.

Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja

Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon

Tulajdoni lap
A tulajdoni lap az ingatlan adatainak, a hozzá kapcsolódó jogoknak, jogi szempontból jelentős tényeknek, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyek törvényben meghatározott személyi és lakcím adatainak közhiteles nyilvántartására szolgál. A tulajdoni lapok kezelése számítógépen történik. Bejegyzésre csak törvényben meghatározott adatok, jogok és tények kerülhetnek, más jogok és tények bejegyzését csak törvény rendelheti el. Minden egyes ingatlanról külön tulajdoni lapot vezetnek. A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető. pl. társasházi, vagy szövetkezeti tulajdon esetében. Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, azaz bárki által szabadon megismerhető. A tulajdoni lapról feljegyzés, vagy hiteles másolat készíthető.

Vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. (tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog)

Vételi jog (opció)
A vételi jog alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozatával adásvételi szerződést hozhat létre, és a vételi jog tárgyát képező dolgot megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, és a szerződésnek tartalmaznia kell a dolog és a vételár meghatározását. A határozott időre szóló opció leghosszabb tartama 5 év lehet. Az ?ltalános Hitel és Finanszírozási ZRt. közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződéseiben vételi jogot köt ki a hitelszerződés fedezetét képező ingatlan(ok)ra vonatkozóan.
Az ?ltalános Hitel és Finanszírozási ZRt. a hitelei fedezetéül felajánlott ingatlanokra vonatkozó vételi jogával kizárólag abban az esetben él, amennyiben az adóssal, adóstárssal, zálogkötelezettel megkötött kölcsönszerződés szerinti felmondási esemény bekövetkezik.

ÁHF Lexikon
ÁHF - Általános Hitel és Finanszírozási Zrt.
1113 Budapest, Harcos utca 4. // Telefon: 06 (1) 336-3500 // ahf@ahf.hu